Témábavágó fogalmak tisztázása
Nem célunk, hogy részletes leírást adjunk minden fogalomról, hiszen az interneten a szakirodalomban számos anyag elérhető az alábbi témában, mi csak egy rendkívül rövid vázlatot szeretnénk adni.


Megújuló energiaforrások
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy az emberiség környezetszennyező életvitele, a fosszilis energiaforrások felhasználása súlyos ökológiai válsághoz illetve ezen források kimerüléséhez vezet.


Azt mondják a környezetvédők, hogy a legjobb energia a meg nem termelt energia, tehát a megelőzés.


Mivel azonban sokszor mindenképp szükségünk van energiára, a legjobb megoldás, ha a fosszilis energiaforrásokat megújulókkal helyettesítjük.


A megújuló energiaforrások a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre álló vagy újratermelődő energiafajták (nap, szél, vízenergia, biomassza, geotermikus energia). Egyes Megújuló energiaforrásaink részben kimeríthetőek (biomassza), a természetben folyamatosan megújulnak.


Napenergia
A Napunkból sugárzás formájában érkező energia több ezerszeresen meghaladja az emberiség jelenlegi energiaigényét. Magyarország adottságai napenergia tekintetében jobbak, mint például a napenergia felhasználás területén jeleskedő Németországé.


Magyarországon a napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100 óra, az országunk területére kb. 380-szor akkora mennyiségű energia érkezik egy év alatt a Napból, mint az ország teljes évi energia-szükséglete.


Egy fenntarthatóbb, tisztább jövő érdekében mindenképp törekednünk kell arra, hogy a napenergiát a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk, alkalmazzuk a mindennapi életben.


A napenergia hasznosítását két nagy csoportba oszthatjuk:
 

Napenergia passzív hasznosítása

Ebben az esetben nem használunk külön eszközt, gépészeti berendezést a napenergia hasznosítására. Alapvetően ezek az épületek tájolásával, kialakításával kapcsolatos megoldások.

 

Napenergia aktív hasznosítása

Ebben az esetben egy erre a célra kialakított eszköz segítségével tudjuk átalakítani a napsugárzás energiáját hőenergiává (kollektor) illetve villamos energiává (napelem).

 

A Nap melege - termikus hasznosítás napkollektor segítségével

A napkollektoros rendszerek elsősorban melegvíz-készítésre alkalmasak. Nagyobb rendszerekkel azonban akár kültéri medencéket és épületeket is lehet fűteni.
A begyűjtött hőenergiát legtöbbször tárolni kell, hiszen ezt nem mindig akkor akarjuk használni, amikor rendelkezésre áll. A hőenergia tárolására leginkább egy megfelelő méretű, szigetelt tartály alkalmas.

 

A Napfény ereje – fotovillamos hasznosítás napelem segítségével
A napelem olyan eszköz, ami a Nap sugárzását közvetlenül villamos energiává alakítja.

 

Szélenergia – villamos áram termelés

A szélenergia-hasznosítás egy energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik. (Környezetvédelmi Lexikon)